A túl nedves vagy túl száraz beltéri klímájú helyiségekben való élet kényelmetlenül érzi magát az ember, és hosszú távon káros az egészségére.
A túlzottan száraz beltéri levegő a bőr, a légutak és a nyálkahártyák kiszáradását okozhatja, ami irritált szemet vagy bőrt, valamint köhögést eredményezhet. Ezenkívül az influenzavírusokkal való fertőződés kockázata is sokkal nagyobb, mivel a vírusok a száraz beltéri levegőben hosszabb ideig élnek.
A túl párás szobaklímát "kellemetlenül párásnak" érzékeljük. A levegő magas páratartalma megzavarja a testhőmérséklet szabályozását. A szervezet izzadással képes lehűlni. Ha a lakóterekben túl magas a páratartalom, a bőrön elpárolgó vizet a levegő már nem tudja olyan jól felszívni. Annak érdekében, hogy a test maghőmérséklete ne emelkedjen tovább, a keringés lelassul. Fáradtság és kimerültség a következmény.
A levegő magas páratartalma továbbá elősegíti a penész és a baktériumok szaporodását, és ennek lehetséges következményei az allergiás reakciók és a légzőszervi megbetegedések (pl. asztma).
Abszolút - Relatív - Optimális páratartalom
A páratartalom kifejezés a vízgőz arányára utal a környezeti levegőben.
Különbséget tesznek az abszolút és a viszonylag magas páratartalom között, az emberi egészség szempontjából elsősorban az abszolút páratartalom a fontos. relatív a páratartalom a döntő.
Abszolút páratartalom:
Az abszolút páratartalom a levegő tényleges vízgőztartalmát mutatja egy adott hőmérsékleten. A vízgőz mennyiségét a levegő köbméterenkénti grammjában [g/m³] mérik.
Ez az érték nulla és egy maximális érték között változhat, amely a levegő hőmérsékletének emelkedésével meredeken növekszik.
Relatív páratartalom:
A relatív A levegő páratartalma az abszolút levegő páratartalmának a maximális értéket elérő százalékát jelzi. Ezt százalékban adják meg [%].
Optimális páratartalom - optimális beltéri klíma:
Az optimális páratartalom egy bizonyos relatív páratartalom-tartományt takar, amelyben az emberek jól érzik magukat.
Az optimális páratartalom (kb. 50%) és a kellemes hőmérséklet (kb. 20°C) kombinációja optimális beltéri klímát teremt.
A helyiség páratartalmának és hőmérsékletének ideális kölcsönhatása a különböző lakóterekben
Az ideális páratartalom és hőmérséklet paraméterei a helyiségben tartózkodó személyek számától, a használat típusától és a helyiségekben töltött idő hosszától függően változnak.
A szakirodalom az ideális helyiségkörülményekre a következő irányértékeket adja meg:
| Lakótér | Optimális páratartalom | Optimális hőmérséklet |
| Nappali, iroda vagy dolgozószoba | 40-60 % | 20 °C |
| Hálószoba | 40-60 % | 16-18 °C |
| Gyermekszoba | 40-60 % | 20-22 °C |
| Előszoba | 40-60 % | 20-23 °C |
| Konyha | 50-60 % | 18 °C |
| Fürdőszoba | 50-70 % | 23 °C |
| Pince | 50-65 % | 10-15 °C |
60 százalékos páratartalom felett megnő a penész kialakulásának kockázata. A penész a hő és a víz hatására szerves anyagokon, például vakolaton, poron vagy tapétán alakul ki. Kondenzáció alakul ki ott, ahol a meleg levegő találkozik a hűvös külső fallal. A fal nedves lesz, és ideális táptalajjá válik.
Csökkentse a páratartalmat
Ha nem építési hibák (pl. a kapillárisan felszálló nedvesség okozta nedves falak) vezetnek a magas páratartalomhoz, akkor a lakóterekben a leggyakoribb ok a természetes légcsere hiánya a helytelen vagy ritkán végzett szellőztetés miatt.
Van egy egyszerű, de nagyon hatékony módszer ennek ellensúlyozására: a helyiségek szellőztetése.
A cél az, hogy rövid idő alatt nagyfokú légcserét érjünk el a helyiségekben anélkül, hogy a falak/felületek túlságosan lehűlnének. A hideg évszakban elegendő a rövid szellőztetés (kb. 5 perc, napi 2-3 alkalommal). Ha a lakás külső és belső hőmérséklete nagyjából azonos (melegebb évszakok), akkor 20 perc/szellőztetés szükséges a megfelelő légcsere eléréséhez. A legjobb, ha a lakásban egyszerre több ablakot is szélesre nyitunk rövid időre.
A fűtési költségek csökkentésének reményében sok háztartás napközben jóval alacsonyabbra kapcsolja a fűtést, így a lakás lehűl - kevesebb vízgőz tud a beltéri levegőbe jutni, és a relatív páratartalom megemelkedik. Az esti fűtés általában nem elegendő ahhoz, hogy a hideg külső falakat kellőképpen felmelegítse. Ennek következtében a falon páralecsapódás képződik, ami viszont penészesedéshez és az ezzel járó, egészségünkre gyakorolt negatív hatásokhoz vezethet.
Ha a lakótér túlzott lehűlését állandó mérsékelt fűtéssel kerüli el, a fűtési költségek ésszerű határokon belül maradnak, és a megfelelő beltéri páratartalom miatt sem kell aggódnia.
Elvileg az elektromosan működő párátlanítók is megoldást jelenthetnek.
Növelje a páratartalmat
Télen a helyiség levegője különösen gyakran túl száraz, mivel a szellőztetés során a hűvös külső levegőt beengedik a helyiségbe, majd felmelegítik. A relatív páratartalom erősen lecsökken. A billenő szellőztetéssel a meleg levegő folyamatosan kifelé áramlik, és magával viszi a nedvességet. Ezért itt is ajánlott a lökésszellőztetés.
Ha a páratartalom a jó szellőztetési stratégia ellenére túl magas, a célzott páratartalomforrások, például beltéri szökőkutak, nyitott akváriumok vagy különféle szobanövények ellensúlyozhatják ezt. A túl száraz levegőjű helyiségekben a szennyes ruha felakasztása nem olyan vonzó, de szintén nagyon hatékony.
Páratartalom mérése
A páratartalom könnyen mérhető higrométerrel. Ezt a helyiségben kell elhelyezni, ideális esetben nem túl közel a külső falhoz, sem az ablak vagy az ajtó közelében.
Az analóg higrométerek esetében a készülék megbízhatóságát úgy lehet tesztelni, hogy a készüléket egy órára nedves ruhába csomagoljuk. A páratartalomnak ekkor 95 százalékosnak kell lennie. Ha az érték nem megfelelő, akkor általában a higrométer hátoldalán újra lehet állítani.
A digitális nedvességmérő megbízhatósága nehezen vagy egyáltalán nem vizsgálható. Vásárláskor szakértői ajánlásokra kell hagyatkoznia.
Összefoglalva, az ideálisnál kevésbé ideális beltéri klímára utaló jelek a következő helyeken
Túl magas páratartalom
- Nedvesség képződése az ablakokon
- Foltok a falakon, a mennyezeten vagy a sarkokban
- Penész
- Kellemetlen szagok
- Negatív közérzet
Túl alacsony páratartalom:
- A fa repedezése, amely repedések és/vagy repedések kialakulásával jár (pl. parketta, padlódeszkák, bútorok, ablakok stb.).
- Gyenge növénynövekedés
- Gyakran visszatérő fertőzések
- Száraz és viszkető bőr, kaparó torok
- Negatív közérzet
Következtetés
A beltéri klíma hatással van mind az épületszerkezetre, mind az épületben élők jólétére. Ha a vonatkozó relatív páratartalom és hőmérséklet paramétereket tartósan túllépik vagy alulmúlják, javasoljuk, hogy tegyen intézkedéseket a negatív hatások megelőzésére.
